Summary: A 4,75 mm-nél kisebb szemcseméretű részecskék, kivéve a lágy és mállott részecskéket, a kőzetekből, fellebontásokból vagy ipari hulladéklerakásokból származó részecskék, amelyeket talajeltávolítás, mechanikus törés és szűrés után hoznak létre, közismerten gépi homoknak nevezik...
Részecskék, amelyek mérete kevesebb mint 4,75 mm, kivéve a lágy és mállott részecskéket, kőzetekből, hántolt anyagokból vagy ipari hulladékmaradványokból származnak a talaj eltávolítása, mechanikus törés és szitálás után, általánosan gép által készített homokként ismertek. A gép által készített homokban a 75 μm-nál kisebb részecskék kőpor néven ismertek.
Hasznos a kőpor a gépi homokban? Hogyan lehet szabályozni a kőpor tartalmát? Íme a válaszok.
A gépi homokban található kőpor 4 formája
Ingyenes por: A kőpor részecskéi nem tapadnak egymáshoz, és nem szívódnak fel a homokszemcsék felszínén, szabadon mozoghatnak a szél és a gravitáció hatására.
(2) Agglomerált por: A kőpor részecskéi szorosan agglomerálódnak, nagyobb méretű kőpor agglomerátumot képezve, és a részecskék egymáshoz tapadnak és aggregálódnak. Ezt a fajta kőpor agglomerátumot a hagyományos porválogató berendezések nehezen távolítják el a nagy részecskeméret és a tömeg miatt.
(3) Tapadó por: A nagyobb szemcseméretű homok felületén kőporrészecskék tapadnak. Ha a homokszemcse felülete viszonylag sima, a kőporrészecskéket mechanikai erő hatására könnyen eltávolítható, míg ha a homokszemcse felülete egyenetlen, a kőporrészecskék és a homokszemcsék szorosan tapadnak egymáshoz, így általános mechanikai módszerekkel nehezen választhatóak el.
(4) Repedésekben lévő por: A homokszemek felszínén gyakran találhatók természetes vagy mechanikai úton keletkezett, tíz-száz mikrométeres szélességű repedések. Ezeket a repedéseket gyakran nagy mennyiségű kőpor tölt ki. Ez a leghatékonyabb módja a kőpor tapadásának.
A kőpor szerepe a gépi gyártású homokbetonban
hidratáció
Tanulmányok kimutatták, hogy a hidratáció korai szakaszában képződött ettringit a későbbi szakaszban monoszulfát-kalcium-szulfóalumináttá alakul, ami csökkenti a cement erejét, de a kőport tartalmazó adalékanyagok ...
2. töltési hatás
A kőpor kitölti a beton üregét, és töltőanyagként szolgál a beton sűrűségének növelésére, ezzel inert adalékanyagként működik. A kis mennyiségű kötőanyag és a keverék gyenge teljesítménye vonatkozásában hatékonyan kompenzálható közepes és alacsony szilárdságú gépi homokbeton alkalmazásával.
3. vízmegkötő és sűrítő hatás
A gép által gyártott homokbeton kőpor tartalmaz, amely csökkentheti a betonkeverék szétválási és kifolási kockázatát. Mivel a kőpor képes vízfelszívásra a betonban, gyakorlatilag növeli a vízfogyasztást köbméterenként. Ezért minél magasabb a kőpor tartalma, annál nagyobb a beton folyadékonysága. Emellett a kőpor hozzáadása csökkentheti a beton zsugorodását, és kompenzálhatja a későbbi vízvel való hidratációt is. Mivel még akkor is, ha a beton megkötött, a kőpor által felszívott víz fokozatosan felszabadul majd.
Bár a kőpor fontos szerepet játszik a gépi homokbetonban, nem minél több, annál jobb. Tanulmányok kimutatták, hogy a kőpor mennyisége megfelelőnek kell, hogy legyen. A gépi homok kőporának fő összetevője a kalcium-karbonát, de a hidratációs hatása nem korlátlan, és a cement összetételétől is függ. Ha a kőpor tartalma túl magas, nem kedvez a kavics és a cement tapadásának, mert szabad kőpor jelenik meg a cementben vagy az interfész átmeneti zónájában, ezáltal csökkentve a beton teljesítményét.
Gépgyártású homok kőpor-tartalmának szabályozása
A konstrukciós tervdokumentáció követelményei szerint, a szükséges kőpor-tartalom eléréséhez, itt vannak néhány módszer a kőpor-tartalom szabályozására:
(1) Száraz szitálási módszer: A száraz szitálási módszert alkalmazzák a másodlagos szitáló üzemben, és a 5 mm-nél kisebb homokot a szállítószalag közvetlenül a kész homok raktárba szállítja, csökkentve a kőpor veszteségét. A szitálás során a kőpor egy része a porral keveredik és elveszik, majd a porszedőt használják a visszanyerésére.
(2) Kevert üregű gyártás: homok készítő gépet a gyártási folyamatban két üregtípusú eljárást alkalmaz: kő-kő és kő-vas. A kő-vas üregű zúzásból származó gépi homok nagyobb kőpor tartalommal rendelkezik, de a kopásálló védőlemez gyorsabban kopik, és a költség magasabb. A kő-kő üregű zúzásból származó gépi homok kisebb kőpor tartalommal és alacsonyabb költséggel rendelkezik. A két zúzási módszer kombinációjával ésszerűen szabályozható a kőpor tartalom.
(3) Kevert gyártás: A homokgyártó és a rudazatos malom kombinálása a gyártóüzemben növeli a
(4) Száraz gyártási módszer: A mesterséges homok száraz gyártásának fő folyamata, hogy a törés és homokgyártás utáni kavicsot közvetlenül rezgő szitára küldik, ahol a 5 mm-nél nagyobb keveréket kiszűrik, és a 5 mm-nél kisebb homokot közvetlenül szállítószalagon keresztül a kész homoktartályba szállítják, ami csökkenti a kőpor veszteségét.
(5) Kőpor visszanyerése: A szűrés, szárítás és száraz gyártási folyamat során elveszett kőport kőpor-visszanyerő berendezéssel nyerjék vissza, majd az így visszanyert kőport egyenletesen keverjék a kész homoktartályban.
A fenti módszerek alkalmazásával a kőpor mennyiségét a homoktermelés során 10-15%-on lehet szabályozni.
Megoldás Kérése
Üzenet küldése