Összefoglaló:4,75 mm-nél kisebb szemcseméretű részecskék, de nem tartalmaznak puha és időjárási hatások miatt lepusztult részecskéket, amelyek kőzetekből, üledékekből vagy ipari hulladékokból származnak.
4,75 mm-nél kisebb szemcseméretű, de puha és időjárási hatások által lepusztult részecskéket nem tartalmazó, kőzetből, hulladékból vagy ipari hulladékokból mechanikai őrlés és szűrés után, talajeltávolítás utáni kezeléssel előállított anyag, közismert nevén gépi homok. A gépi homokban a 75 μm-nél kisebb szemcseméretű részecskéket kőpornak nevezzük.
Hasznos a kőpor a gépi homokban? Hogyan lehet szabályozni a kőpor tartalmát? Íme a válaszok.



A gépi homokban található kőpor 4 formája
Ingyenes por: A kőpor részecskéi nem tapadnak egymáshoz, és nem szívódnak fel a homokszemcsék felszínén, szabadon mozoghatnak a szél és a gravitáció hatására.
(2) Agglomerált por: A kőpor részecskéi szorosan agglomerálódnak, nagyobb méretű kőpor agglomerátumot képezve, és a részecskék egymáshoz tapadnak és aggregálódnak. Ezt a fajta kőpor agglomerátumot a hagyományos porválogató berendezések nehezen távolítják el a nagy részecskeméret és a tömeg miatt.
(3) Tapadó por: A nagyobb szemcseméretű homok felületén kőporrészecskék tapadnak. Ha a homokszemcse felülete viszonylag sima, a kőporrészecskéket mechanikai erő hatására könnyen eltávolítható, míg ha a homokszemcse felülete egyenetlen, a kőporrészecskék és a homokszemcsék szorosan tapadnak egymáshoz, így általános mechanikai módszerekkel nehezen választhatóak el.
(4) Repedésekben lévő por: A homokszemek felszínén gyakran találhatók természetes vagy mechanikai úton keletkezett, tíz-száz mikrométeres szélességű repedések. Ezeket a repedéseket gyakran nagy mennyiségű kőpor tölt ki. Ez a leghatékonyabb módja a kőpor tapadásának.
A kőpor szerepe a gépi gyártású homokbetonban
1, hidratáció
Tanulmányok kimutatták, hogy a hidratáció korai szakaszában képződött ettringit a későbbi szakaszban monoszulfát-kalcium-szulfóalumináttá alakul, ami csökkenti a cement erejét, de a kőport tartalmazó adalékanyagok ...
2. kitöltő hatás
A kőpor kitölti a beton üregét, és töltőanyagként szolgál a beton sűrűségének növelésére, ezzel inert adalékanyagként működik. A kis mennyiségű kötőanyag és a keverék gyenge teljesítménye vonatkozásában hatékonyan kompenzálható közepes és alacsony szilárdságú gépi homokbeton alkalmazásával.
3. vízmegkötő és sűrítő hatás
A gépi homokbeton kőport tartalmaz, ami csökkenti a betonkeverék szétválásának és a vízelválasztásának kockázatát. Mivel a kőpor képes a betonban lévő vizet felszívni,
Bár a kőpor fontos szerepet játszik a gépi homokbetonban, nem minél több, annál jobb. Tanulmányok kimutatták, hogy a kőpor mennyisége megfelelőnek kell, hogy legyen. A gépi homok kőporának fő összetevője a kalcium-karbonát, de a hidratációs hatása nem korlátlan, és a cement összetételétől is függ. Ha a kőpor tartalma túl magas, nem kedvez a kavics és a cement tapadásának, mert szabad kőpor jelenik meg a cementben vagy az interfész átmeneti zónájában, ezáltal csökkentve a beton teljesítményét.
Gépgyártású homok kőpor-tartalmának szabályozása
A konstrukciós tervdokumentáció követelményei szerint, a szükséges kőpor-tartalom eléréséhez, itt vannak néhány módszer a kőpor-tartalom szabályozására:
(1) Száraz szitálási módszer: A száraz szitálási módszert alkalmazzák a másodlagos szitáló üzemben, és a 5 mm-nél kisebb homokot a szállítószalag közvetlenül a kész homok raktárba szállítja, csökkentve a kőpor veszteségét. A szitálás során a kőpor egy része a porral keveredik és elveszik, majd a porszedőt használják a visszanyerésére.
(2) Kevert üregű gyártás:homok készítő gépeta gyártási folyamatban két üregtípusú eljárást alkalmaz: kő-kő és kő-vas. A kő-vas üregű zúzásból származó gépi homok nagyobb kőpor tartalommal rendelkezik, de a kopásálló védőlemez gyorsabban kopik, és a költség magasabb. A kő-kő üregű zúzásból származó gépi homok kisebb kőpor tartalommal és alacsonyabb költséggel rendelkezik. A két zúzási módszer kombinációjával ésszerűen szabályozható a kőpor tartalom.
(3) Kevert gyártás: A homokgyártó és a rudazatos malom kombinálása a gyártóüzemben növeli a
(4) Száraz gyártási módszer: A mesterséges homok száraz gyártásának fő folyamata, hogy a törés és homokgyártás utáni kavicsot közvetlenül rezgő szitára küldik, ahol a 5 mm-nél nagyobb keveréket kiszűrik, és a 5 mm-nél kisebb homokot közvetlenül szállítószalagon keresztül a kész homoktartályba szállítják, ami csökkenti a kőpor veszteségét.
(5) Kőpor visszanyerése: A szűrés, szárítás és száraz gyártási folyamat során elveszett kőport kőpor-visszanyerő berendezéssel nyerjék vissza, majd az így visszanyert kőport egyenletesen keverjék a kész homoktartályban.
A fenti módszerek alkalmazásával a kőpor mennyiségét a homoktermelés során 10-15%-on lehet szabályozni.


























