Summary: Milyen általános tömegnyomó módszerek léteznek a zúzók esetében: Zúzási módszer: két zúzó munkafelület használata a anyag nyomás alá helyezésére a tömeg összetöréséhez. A jellemzők...

Milyen a gyakori törésmódszer a törőgépeknél?

Törés módszer: Két zúzó munkafelülettel a nyomás növelésével zúzzák a anyagot. E módszer jellemzője, hogy az erő fokozatosan növekszik, és a hatóerő tartománya nagyobb;

Zúzásos módszer: a anyagot éles fogakkal a anyagba beékelve létrehozott erővel törik össze, és a jellemzője, hogy az erő tartománya koncentrált, és helyi törés következik be;
Repedéses módszer: Amikor az anyag megtörik, az anyag megszakad és törik az ellenkező irányban koncentrált hajlító erő miatt. Ez a módszer azzal jellemezhető, hogy az anyag külső erő mellett hajlító erőnek van kitéve, és így könnyen törhető az ércek bontása érdekében.
Őrlés és leszakítás módszere: A törő munkalap relatíve mozog az anyagon, ezáltal vágóerőt generál az anyagon. Ez az erő hat az ércre és alkalmas finom anyagok őrlésére.
Ütődéses módszer: A törőerő pillanatszerűen hat az anyagra, ezért erő-törésnek is nevezik.
Ezután a törőgépek zúzási módszerei két kategóriába sorolhatók: mechanikai törés és nem mechanikai törés.
A mechanikai törés külső törés módba, törésbe, ütődéses törésbe, őrléses törésbe osztható.
A nem mechanikai őrlés magában foglalja: robbanásos törés, hidraulikus törés, ultrahangos törés (azaz anyagok törése magas frekvenciájú ultrahangos rezgések hatására), termikus repedésképzés (azaz anyagok melegítése és környezeti nyomás beállítása a törésükhöz), nagyfrekvenciás elektromágneses hullámokkal való törés (fenti 3000 MHz feletti nagy- vagy ultra-nagy frekvenciájú elektromágneses hullámokkal, amelyek felmelegítik az anyag felületét és hatalmas belső feszültséget hoznak létre a töréshez), valamint hidroelektrikus hatású törés (ionos folyadék használata rövid polongéles magas feszültségű lecsapódás előidézésére az anyagok összetöréséhez).