Összefoglaló：A Raymond-malom gyakori őrlőberendezés a finomított anyagok feldolgozására a kőzet őrlővonalában.

A Raymond-malom gyakori őrlőberendezés a finomított anyagok feldolgozására a kőzet őrlővonalában. Általában száraz őrlési technológiát alkalmaz.Raymond malomNem minden anyag őrlésére alkalmas. Habár széles körben alkalmazható, a használat során a következő három fő szempontra kell figyelni:

1. Figyelmeztetés az abrazív anyagokra

Sok felhasználó úgy véli, hogy a Raymond-malom alkalmas egyes kemény ércek és ásványok őrlésére, de egyes rostás ragasztók nem dolgozhatók fel. A Raymond-malom működési elve az, hogy a nyersanyagot a henger forgása és a dörzsölőgyűrűk közötti nyomás őrli. Amint az őrölt anyag rostokat és néhány puha, ragacsos összetevőt tartalmaz, azok összekapcsolódnak és nem fújhatók ki a ventilátor levegőáramlásával. Ha nem kerülnek elemzésre, közvetlenül befolyásolják a kimenetet.

2. Anyag nedvességtartalom megjegyzése

Az anyag nedvességtartalma megfontoltnak kell lennie. A Raymond malom berendezéshez legfeljebb 6%-os nedvességtartalom szükséges. Ha ez a határérték meghaladja, akkor még porrá őrölve is nehezen fújható fel a szél által, és nem tud bejutni a porválogató elemzőbe. Ebben az esetben az anyag már megőrölődött a malomkamrában, de a termékpor nem tud kijönni, és a kimenet nagyon alacsony lesz. Csak száraz anyag esetén garantálható a Raymond malom termelése.

3. Tápanyagméretre való odafigyelés

A Raymond malom ásványi őrlésénél a tápanyagméret 8 és 30 mm között a legjobb, és némely finomabb anyag is feldolgozható. Viszont egyes felhasználók úgy vélik, hogy minél finomabb a tápanyag, annál nagyobb a kimenet. Ez a nézet is nagy félreértés. Raymond malom gyártási folyamatában a szemcsés anyagot a lapát kés felemeli, majd porrá őrli, ami a tápanyag méretétől független, tehát nem igaz, hogy a finomabb tápanyag nagyobb kimenetet jelent.