Összefoglaló：A széles körben használt zúzóberendezések között az ütközéses zúzó és a kalapácsos zúzó gyakran összehasonlításra kerülnek a vásárlók által. Itt van a 10 különbség az ütközéses zúzó és a kalapácsos zúzó között.

Mint széles körben használt zúzási berendezések, a törőgépet és a kalapácsgépet gyakran hasonlítják össze a vásárlók. Mindkettő egyszerű működéssel és ésszerű árral rendelkezik, és a zúzási elvtől a berendezés struktúrájáig bizonyos hasonlóságokkal bírnak. Azonban a valódi termelés során vannak eltérések. Íme a 10 különbség a törőgép és a kalapácsgép között.

1. Különböző szerkezeti összetétel

A törőgép rotorból, ütköző tastromból, ütközet táblából, keretből, hatáslemezből és hajtóalkatrészekből áll. Az ütközet táblát szilárdan rögzítik a rotorhoz.

Az ütvefúró rotorból, kalapácsfejből, kalapács keretből, csapszorból, keretből, zúzó táblából, rostély táblából és hajtóalkatrészekből áll. A kalapácsfej a kalapács keretre van függesztve.

2. Különböző zúzási tér

A törőgép törőtere nagyobb, így az anyagnak van bizonyos mozgástere, ami maximálisan kihasználja a hatás hatását. Ezzel szemben a kalapácsos törőgép törőtere kisebb, így a hatás széles spektrumát nem lehet teljes mértékben kihasználni. Az ütvefúró több üreges törő struktúrával rendelkezik, így a zúzás hatékonyabb.

3. Ütősáv és kalapácsfej (működési elv)

Az ütvefúróban az ütköző tastrom és a rotor szilárdan összekapcsolódik, a teljes rotor tehetetlenségét használva az anyag meglökésére (szabad zúzás, ütköző zúzás, őrlő zúzás), így az anyag nemcsak zúzódik, hanem nagyobb sebességet és kinetikus energiát is nyer. Az ütköző tastrom alulról felfelé találkozik a bemeneti anyaggal az ütköző zúzáshoz, és felfelé dobja az anyagot az ütközési lemezhez.

Kalapácsos törőgépben a kalapácsfej szabadon ütközik az anyaggal (szabad zúzás és ütköző zúzás), és az anyag sebessége és kinetikus energiája korlátozott. A kalapácsfej az anyag zuhanási irányában üti meg az anyagot.

4. A kopóalkatrészek kopásállósága

Az ütvefúróban az ütköző tastrom kopása általában az anyag felé néző oldalon fordul elő, és fémtartalma akár 45%-48% is lehet. Közepesen kemény anyag, mint például a mészkő zúzása során az ütköző tastrom kopása nem súlyos, de kemény anyag, mint a gránit zúzása során gyakran ki kell cserélni az ütköző tastromot.

A kalapács fejének felfüggesztett állapotban van, és a kopás a felső, elülső, hátsó és oldalsó felületeken történik. Az ütvefúró ütköző tastromához képest a kalapácsfej kopása súlyosabb. A kalapácsfej fémhasználati aránya körülbelül 35%, és a rotor teste is kopott lehet.

Ezen kívül, ha a kalapácsos törőgép alján lévő rostély tábla súlyosan kopott, az összes rácsot ki kell cserélni, és a rostély tábla cseréje is bonyolult.

5. Kiürítési nyílás állítóberendezés

A kalapácsos törőgép csak az alsó rostély tábla cseréjével tudja állítani a kibocsátási nyílást (új kalapácsos törőgépek, például nehéz kalapácsos törőgépek általában nem rendelkeznek rostély táblával az alján). A kalapácsfej kopásával, mivel a rostély tábla változatlan marad, a kibocsátási nyílás és a végtermékek mérete nem változik. De az ütvefúróban az ütköző tastrom kopásával az ütközési lemez és a rotor közötti rést be kell állítani; különben a részecskeméret nőni fog.

Az ütvefúró kibocsátási nyílásának beállítására több módszer is létezik, például a rotor sebességének állítása, és a gap az ütközési lemez és az ütköző tastrom között (op bolt beállító eszköz) stb.

Az európai verziójú ütvefúró az alsó részében gumiabroncsok hozzáadásával vagy csökkentésével tudja a harmadik ütközési lemez és az ütköző tastrom közötti távolságot állítani.

A zúzó berendezés beállító eszköze:

A zúzókeret és a rotor keret közötti rés beállítása megváltoztathatja a kibocsátott anyag méretét és alakját. Az első és második zúzólemez a felső csavaros beállító eszközön keresztül van beállítva. Ha van harmadik zúzólemez (európai változatú zúzó), azt a tömítésen keresztül állítják be.

A kibocsátási nyílás csökkentésének példáját véve: először lazítsa meg a beállító tömítőelem rögzítőcsavarját, majd a hidraulikus hengert mozgassa, hogy a belső rugót megnyomja, így a zúzólemez és a rotor közötti távolság kisebb lesz, szerelje be a külső tömítést belülre, majd lazítsa meg a hidraulikus hengert, amíg a végálláslemez meg nem fogja a tömítést.

6. Az anyagok víztartalom követelményei

A zúzó berendezés etetőcsatornája és zúzólemeze fűtőberendezéssel is felszerelhető, hogy megakadályozza az anyag tapadását, így a nagy víztartalmú anyagokat is lehet zúzni, és nem nehéz eldugulni.

A kalapácsos zúzó nem használható az anyagok tapadásának megelőzésére fűtéssel, és nem tudja zúzni a nagy víztartalmú anyagokat.

7. Elzáródás

Összehasonlítva, a zúzó berendezés nem hajlamos az anyagok eldugulására. Először is, fűtőberendezéssel van felszerelve, hogy megakadályozza az anyagok elakadását a tapadás miatt. Másodszor, a zúzó berendezés alján nincs rostély, és a termék részecskemérete a zúzólemez és a lövedék közötti rés által van meghatározva. Ezért, amikor nagy víztartalmú anyagokkal foglalkozik, a zúzó berendezés elkerülheti az eldugulás jelenségét.

A kalapácsos zúzó alján rostély található, ami növeli az eldugulás valószínűségét.

8. Zúzási arány és termékforma

A zúzó berendezés jó végtermék alakot ad. Ütközési erő hatására a zúzni kívánt anyag gyakran a törékeny réteg mentén törik. Ez a szelektív zúzási módszer egyenletes kibocsátott részecskeméreteket, kockás alakot és alacsony finom por- és por tartalmat eredményez. Ezért, amikor kockás részecskeméretekre van szükség, például magasan minőségi autópályák csúszásmentes burkolataihoz, a zúzó berendezés mint végső zúzó berendezés használható betonaggregátumok előállítására.

A kalapácsos zúzó nagy zúzási arányú, ami általában 10-25, de akár 50 is lehet. De a végtermékekben a tűszerű részecskék tartalma magas, és a por tartalom is viszonylag magas.

9. Alkalmazás

A zúzó berendezés és a kalapácsos zúzó mindkettő közepes keménységű anyagok zúzására alkalmas. A zúzó berendezést általában másodlagos zúzó berendezésként használják, míg a kalapácsos zúzót legtöbbször cementgyártási vonalban használják mészkő zúzására, vagy mint elsődleges zúzó berendezést a homok- és kavicsgyártó üzemben.

10. Karbantartás

A piacon a fejlett zúzóberendezés váza háromrészes szerkezetű, így a karbantartó személyzetnek csak a zúzó hátsó burkolatát kell kinyitnia a lövedék, a zúzólemez, a béléslemez és más alkatrészek cseréjéhez. Ezenkívül a tartalék alkatrészek kölcsönözhetősége erős, és a tartalék alkatrészek választéka kisebb, ami megkönnyíti az alkatrészek beszerzését és kezelését.

A kalapácsos zúzóhoz sok kalapácsfej szükséges, és sok időt és munkaerőt igényel egy kalapácsfej készlet kicserélése, így a javítási és karbantartási költségek magasak. Az alsó rostély lemezkének a cseréje szintén több problémát okoz.