Összefoglaló：Egy komplett kavics-homok aggregátum gyártó vonal a következőkből áll: törésrendszer, szitálási rendszer, homok előállító rendszer, tárolási és szállítási rendszer, porleválasztó rendszer.
Egy komplett kavics-homok aggregátum gyártó vonal a következőkből áll: törésrendszer, szitálási rendszer, homok előállító rendszer (ez a rendszer nincs szükség esetén), tárolási és szállítási rendszer, porleválasztó rendszer.
Sok vásárló azon töpreng, hogyan kell konfigurálni és tervezni egy komplett kavics-homok aggregátum gyártó sort. Íme a kulcspontok.
Törőberendezés
1.1 Kisüléses cső formázásának tervezési pontjai
A kisüléses cső két fő formája létezik: A rezgő adagoló a kisüléses cső alján helyezkedik el, vagy a rezgő adagoló a kisüléses cső alján kívül helyezkedik el.
A rezgő adagoló a kisüléses cső alján helyezkedik el: Ennek a formának az előnye, hogy erős alkalmazkodóképességgel rendelkezik a különböző körülmények között lévő anyagokhoz, és a törött nyersanyagok kisülése viszonylag sima.
Hátránya, hogy a tölcsérben lévő nyersanyagok közvetlenül nyomják a berendezést, ami minőségi berendezést igényel, és a berendezés gyártási költsége magas.
Előnye ennek a kialakításnak, hogy a tölcsérben lévő nyersanyagok nem nyomják közvetlenül a berendezést, a berendezésre vonatkozó követelmények alacsonyabbak, és a berendezés gyártási költsége is ennek megfelelően alacsonyabb.
Hátránya, hogy ha a nyersanyagok több földet tartalmaznak, vagy rossz a folyékonyságuk, könnyen eltömődhetnek.
1.2 Törőberendezés kiválasztási elve
A törőrendszer főként durva törést, közepes törést és finom törést (formázást) foglal magában. A berendezések minden szakaszon történő kiválasztása elsősorban a törésmunka-index, az abrazív index, a maximális betáplálási méret és az ércekre vonatkozó termékminőségi követelmények alapján történik.
Wi: Törésmunka-index – az anyag törésének nehézségi foka;
Ai: Abrazív index – az anyag kopásának mértéke a géprészeken.
A törőrendszer tipikus folyamatainak példái: egylépcsős kalapácsos törő rendszer; állkapocs-törő + ütő törő rendszer; állkapocs-törő
A törőberendezés kiválasztása a termék jellemzőin, a termék alakján és a piaci keresleten kell alapuljon.
(1) Egyszakaszos kalapácsos törő rendszer
Az egyszakaszos kalapácsos törő rendszer kalapácsos törőt és szitázó rendszert foglal magában.
Előnyök:
A folyamat egyszerű; könnyen karbantartható és kezelhető; kisebb területfelhasználás; alacsony projektbefektetési költség; alacsony energiafelhasználás egységnyi termék esetében.
Hátrányok:
A termékfajták arányát nehezen lehet beállítani, az ércre való alkalmazkodóképessége gyenge, és a felhasználási területe szűk; a termék rossz szemcseszerkezetű, és nagy mennyiségű finom port tartalmaz, valamint alacsony a terméknyerési arány; a törő nagy mennyiségű porgyűjtést igényel; a kopóalkatrészek fogyasztása magas.
Állkapocs-törő + ütődéses törő rendszer
Ez a rendszer fogazott törőből, ütő törőből és szitázó rendszerből áll. A rendszer előnyei közé tartozik a nagy kapacitás és alkalmazási kör; könnyen állítható a termékfajták aránya; közepes kopásindexű anyagokhoz alkalmas.
Hátrányok: nagyobb energiafogyasztás termék egységenként; gyenge alkalmazkodóképesség magas kopási indexű nyersanyagokhoz, közepes termékformához, közepes finomságú aggregátumok beszerzési sebességéhez; a törőgép nagyobb porszedő levegőmennyiséget igényel; nagyobb kopóalkatrészek fogyasztása, mint a kúpos törőknél.
(3) Fogas- és kúpos törő rendszer
Ez a rendszer fogas-, kúpos törőből és szitáló berendezésből áll.
Ennek a rendszernek az előnyei:
Könnyen beállítható termékváltozékonyság; Alkalmas nagy kopásindexű anyagokhoz; Jó szemcseszerkezet, kis mennyiségű finom por, nagy durva aggregátum termelési arány; A törő berendezés által igényelt porszállítás kis; Alacsony energiafogyasztás egységnyi termékhez; Alacsony kopóalkatrészek fogyasztása.
Hátrányok:
A kúpos törők kevesebb specifikációval rendelkeznek. Nagy kapacitású rendszer esetén háromfokozatú vagy több törő is szükséges.
Állkapocs-törő + ütő-törő + függőleges tengelyű ütő-törő rendszer
Ez a rendszer fogazott törőből, ütő törőből, függőleges tengelyű ütő törőből és szitáló berendezésből áll. A rendszer működése alapvetően megegyezik a fogazott törő + ütő törő rendszerével, azzal a különbséggel, hogy ebben a rendszerben egy függőleges tengelyű ütő törő is szerepel a vevők minőségi aggregátum igényeinek kielégítésére.
A fogazott+ütődéses törő rendszer előnyeinek és hátrányain túl, a rendszer további jellemzője a különböző ügyféligényeknek megfelelő többféle minőségű kőzetdarab előállítása. A függőleges tengelyű ütődéses törő mesterséges homokot is képes előállítani. A folyamat azonban bonyolult, a projektbefektetések magasak, és a termékenkénti energiafogyasztás is jelentős.
Állkapocs-törő + kúpos törő + kúpos törő rendszer
Ez a rendszer fogazott törőből, kúpos törőből, kúpos törőből és szitálási berendezésből áll. A rendszer működése alapvetően megegyezik a fogazott törő + kúpos törő rendszerével, azzal a különbséggel, hogy ebben a rendszerben további egy kúpos törő található.
A fogazott törő + kúpos törő rendszer előnyeinek és hátrányain túlmenően, a rendszerre jellemző a nagy termelési kapacitás kielégítése; azonban a folyamat bonyolult, és a projektbefektetések magasak.
1.3 Szűrési berendezések
A homok- és kavicsaggregátum-gyártó vonalon előszűrési berendezéseket helyezhetünk el a durva törő berendezések előtt, hogy elválasszuk a törésre nem szoruló apró részecskéket és a földet. Ez nemcsak megakadályozza a finom anyagok törését, ami növeli az energiafogyasztást és a por keletkezését, hanem meg is előzi a finom anyagok törését, ami növeli az energiafogyasztást és a por keletkezését.
1.4 Pufferraktár vagy puffergömb
Félkésztermék-halom a durva zúzás és a közepes/finom zúzás közötti berendezések között, melynek funkciója a teljes aggregátum-előállító vonal kapacitásának kiegyenlítése és a növény folyamatos működésének biztosítása a durva zúzás berendezések karbantartása közben.
Ezenkívül a legtöbb bányát biztonsági okokból napszakaszos bányászattal üzemeltetik. A lefelé eső aggregátum-gyártó műhely továbbra is két műszakban tud gyártani a piaci igények rugalmas kielégítésére, és a berendezések számát meg lehet felezni, vagy a kisebb kapacitású berendezéseket ki lehet hagyni.
Szűrési rendszer
A szűrési rendszer tervezési pontjai főként a következők:
Ésszerű szűrőfelület kiválasztása;
A felső szállítószalag és a rezgőszűrő közötti csatorna megfelelő kialakítása szükséges ahhoz, hogy a nyersanyagok a teljes szűrőfelületen eloszlassanak;
A porszeparátor specifikációjának megfelelő beállítása a környezetvédelmi követelmények biztosításához;
A rezgőszűrő és az alsó szállítószalag közötti csatorna kopás- és zajvédelmi szempontok figyelembevételével történő megtervezése.
Homoktermelő rendszer
A homoktermelő rendszer főként formázó homokgyártó gépből, rezgő osztályozó szitából, osztályozási beállító gépből és lég szitából áll. A homoktermelő rendszer fő tervezési pontjai:
Minél közelebb van a nyersanyag szemcseméretéhez a homokgyártó gépbe bevitt nyersanyag szemcsemérete, annál nagyobb a homokgyártás hatékonysága. Ezért próbáljon kisebb szemcseméretű nyersanyagot használni a termelés során, a túlmértezett nyersanyagok helyett.
A lég szitába bevitt nyersanyag nedvességtartalma nem haladhatja meg a 2%-ot, ellenkező esetben károsodást okozhat.
Tárolási és szállítási rendszer
A kész termékeket általában lezárt acél raktárakban (vagy beton raktárakban) és acélszerkezetű fedett raktárakban tárolják. A raktárak megfelelő szállítási rendszere automatikus kocsirakodó, az acélszerkezetű üvegházaké pedig villásrakodó.
Az acél raktár egységnyi tárolási beruházási költsége magasabb, mint az acélszerkezeti fedett raktáré, de kevesebb port bocsát ki, és a gépkocsival történő automatikus rakodás hatékony. Az acélszerkezeti fedett raktár egységnyi tárolási beruházási költsége alacsonyabb, de a munkakörnyezet rossz, és a rakodási hatékonyság alacsony. Szigorú környezetvédelmi követelményeket támasztó területeken a lezárt acélraktár (vagy a betonraktár) előnyösebb, ami jobban segíti a környezetvédelmi elfogadást.
Poreltávolító rendszer
A porleválasztó rendszer két részből áll: vízsugárral történő porleválasztásból és zsákos porgyűjtőből. A vízsugár funkciója a kevesebb por előállítása, a zsákos porgyűjtőé pedig a por begyűjtése.
A homok-kavics aggregátum-gyártó vonalon általában vízsugárzókat szerelnek a szállítószalag fejcsatornájába, a kiszórószerkezetbe és minden átcsatolási állomáshoz. Ha a kész termékeket acélszerkezetű fedett raktárban tárolják, akkor vízsugárzóra is szükség van.
A vízsugárzó berendezés fő tervezési szempontjai: a fúvókák elhelyezkedése és mennyisége arányos legyen; a vízmennyiség állítható legyen, és a víznyomás garantált. Ellenkező esetben a porcsökkentő hatás nem jelentős, és a rezgő szitán lévő szitanyílások könnyen eltömődnek, ami az egész üzem működését befolyásolja.
A zsákos porgyűjtő fő tervezési szempontjai: a zsákos porgyűjtő specifikációit, a porgyűjtő csövek mennyiségét és elrendezését megfelelően kell megtervezni, és a porgyűjtést külön tárolóban kell elhelyezni, hogy ne kerüljön vissza a gyártósorra, elkerülve a másodlagos porkeletkezést lefelé.
Összefoglalás
A homok és kavics aggregátum gyártósor rendszerfolyamatát a működési feltételek, a nyersanyagok tulajdonságai, a termék formája és a piaci igények stb. alapján kell meghatározni.
A kúpos törő jobb termékformát ad, mint az ütő törő, és az ütő törő jobb termékformát ad, mint a kalapács törő.
A lezárt acél raktár (vagy beton raktár) a késztermékek tárolására környezetbarátabb, mint az acélszerkezetű fedett raktár, melyet szigorú környezetvédelmi előírások érvényesülő területeken kell előnyben részesíteni.
Konzultáció
Megoldás Kérése