Összefoglalás: Egy teljes homok és aprókő keverék termelő sorozat a következőkből áll: aprító rendszerek, szálazó rendszerek, homokgyártó rendszerek, tároló és szállítási rendszerek, valamint porleválasztó rendszerek...
A teljes homok és kavics aggregátumgyártó sorozat a repesztő rendszerből, szűrőrendszerből, homokgyártó rendszerből (ha nem szükséges a műhomok, kihagyva), tároló és szállítórendszerből, valamint pormegkötő rendszerből áll.
Sok vásárló azon töpreng, hogyan kell konfigurálni és tervezni egy komplett kavics-homok aggregátum gyártó sort. Íme a kulcspontok.
Törőberendezés
1.1 Szintek kivitelezési pontjai a kiürítő aknához
A kisüléses cső két fő formája létezik: A rezgő adagoló a kisüléses cső alján helyezkedik el, vagy a rezgő adagoló a kisüléses cső alján kívül helyezkedik el.
A rezgőadagoló a szállítócső alján van elhelyezve. Ez a felállás jó alkalmazkodóképességet biztosít különböző anyagokhoz, és biztosítja az őrölt nyersanyagok zökkenőmentes kifolyását.
A hátrány az, hogy a félautomata adagolóban lévő nyersanyagok közvetlenül nyomják a berendezést, ami magas követelményeket támaszt a berendezés minőségét illetően, és növeli a gyártási költségeket.
Előnye ennek a kialakításnak, hogy a tölcsérben lévő nyersanyagok nem nyomják közvetlenül a berendezést, a berendezésre vonatkozó követelmények alacsonyabbak, és a berendezés gyártási költsége is ennek megfelelően alacsonyabb.
A hátrány az, hogy ha az alapanyag túlságosan sok talajt tartalmaz vagy rossz az áramlási tulajdonsága, akkor hajlamos elakadni az anyag, és a kiürítés nem lesz zökkenőmentes.
1.2 A zúzógépek kiválasztási elve
A törőrendszer főként durva törést, közepes törést és finom törést (formázást) foglal magában. A berendezések minden szakaszon történő kiválasztása elsősorban a törésmunka-index, az abrazív index, a maximális betáplálási méret és az ércekre vonatkozó termékminőségi követelmények alapján történik.
Wi: Törőmunka-index — a anyag törésének nehézsége.
Ai: Károkozási index —— a gépelemek kopási mértéke nyersanyag által kiváltva.
A törőrendszer tipikus folyamatai a következők: egyszintű kalapácsgép rendszer; jaw crusher + ütőgép rendszer; jaw crusher + központi hengeres erőgép rendszer; jaw crusher + ütőgép + függőleges tengelyű ütőgép rendszer; és jaw crusher + központi hengeres erőgép + központi hengeres erőgép rendszer.
A törőberendezés kiválasztása a termék jellemzőin, a termék alakján és a piaci keresleten kell alapuljon.
(1) Egyszerű fázisú kalapácsfejes romló rendszer
Az egyszakaszos kalapácsos törő rendszer kalapácsos törőt és szitázó rendszert foglal magában.
Advantages:
A folyamat egyszerű működést, könnyű karbantartást és kezelést, kis területigényt, alacsony projektberuházást és alacsony egységnyi termékenergia-fogyasztást kínál.
Disadvantages:
A termékfelszerelési arányszám nehezen beállítható, gyenge érccel való alkalmazkodás mellett, szűk alkalmazási tartománnyal rendelkezik. A késztermék alacsony szemcseméretű formával, nagyszámú finom porral rendelkezik, és alacsony termékhozam-arányt eredményez. Ezen kívül a kőszívó nagy porgyűjtő kapacitást igényel, és magas kopóalkatrész-fogyasztást szenved el.
Állkapocs-törő + ütődéses törő rendszer
Ez a rendszer fogazott törőből, ütő törőből és szitázó rendszerből áll. A rendszer előnyei közé tartozik a nagy kapacitás és alkalmazási kör; könnyen állítható a termékfajták aránya; közepes kopásindexű anyagokhoz alkalmas.
Hátrányok: nagyobb energiafogyasztás termék egységenként; gyenge alkalmazkodóképesség magas kopási indexű nyersanyagokhoz, közepes termékformához, közepes finomságú aggregátumok beszerzési sebességéhez; a törőgép nagyobb porszedő levegőmennyiséget igényel; nagyobb kopóalkatrészek fogyasztása, mint a kúpos törőknél.
(3) Fogas- és kúpos törő rendszer
Ez a rendszer fogas-, kúpos törőből és szitáló berendezésből áll.
Ennek a rendszernek az előnyei:
A termékkategorizási arány könnyen beállítható; alkalmas magas kopási indexű anyagokhoz; jó részecskeméretet, alacsony finompor-tartalmat és magas durva aggregátumhozamot jellemez; a hasítóberendezés kevés porleválasztó levegőmennyiséget igényel; alacsony egységnyi termékenergia-felhasználással rendelkezik; és alacsony kopóalkatrész-felhasználással bír.
Disadvantages:
Gömbölyű darálók kevesebb műszaki jellemzővel rendelkeznek. Amikor a rendszer átviteli igénye magas, háromszakaszos vagy többszakaszos durva törést alkalmaznak. Ebben az esetben a folyamat bonyolultabb, magas a projekt befektetése, és alkalmazási köre szűkebb, mint a ütköződobálóknak.
Állkapocs-törő + ütő-törő + függőleges tengelyű ütő-törő rendszer
Ez a rendszer jaw crusherből, impact crusherből, függőleges tengelyű gördülőkalapácsos üzemből és szűrőberendezésből áll. Ennek a rendszernek a folyamata lényegében ugyanolyan, mint a jaw crusher + impact crusher rendszeré, kivéve, hogy egy függőleges tengelyű gördülőkalapácsos üzemet adnak hozzá a vevők magas minőségű aggregát termékek iránti igényének kielégítése érdekében.
Az állványos és ütköztető -, valamint az állványos és forgó-, illetve ütköztető rendszerek öröklődő előnyei és hátrányai mellett ez a rendszer további jellemzőkkel rendelkezik: képes többféle minőségű összetételt előállítani, hogy megfeleljen a különböző vásárlói igényeknek. A függőleges tengelyű ütőcalapács is képes művi homokot termelni. Viszont a folyamat bonyolult, a projekt beruházási költsége magas, és az egységnyi termék energiatartalma is magas.
Állkapocs-törő + kúpos törő + kúpos törő rendszer
Ez a rendszer fogazott törőből, kúpos törőből, kúpos törőből és szitálási berendezésből áll. A rendszer működése alapvetően megegyezik a fogazott törő + kúpos törő rendszerével, azzal a különbséggel, hogy ebben a rendszerben további egy kúpos törő található.
A fogazott törő + kúpos törő rendszer előnyeinek és hátrányain túlmenően, a rendszerre jellemző a nagy termelési kapacitás kielégítése; azonban a folyamat bonyolult, és a projektbefektetések magasak.
1.3 Szűrőberendezések
A homok és zúzalék aggregate gyártósoron az előszűrő berendezést a durva törés előtt lehet elhelyezni, hogy elkülönítse a finom részecskéket és a talajt, amelyek nem igényelnek törést. Ez nemcsak megakadályozza a finom anyagok zúzását, így csökkentve az energiafogyasztást és a por keletkezését, hanem eltávolíthatja a talajt is, csökkentve ezzel a por mennyiségét a későbbi folyamat során, valamint javíthatja az aggregát minőségét.
1.4 Tartalék készlet vagy tartalék tartály
A félkésztermék halom a durva törő és közepes- és finomtörő berendezések között van elhelyezve. Célja az aggregálógép-gyártási vonal összteljesítményének kiegyensúlyozása, valamint a folyamatos termelés biztosítása a durvább törőberendezések karbantartása során.
Emellett a legtöbb bányából napi szinten történik a kitermelés biztonsági okokból. A downstream aggregát gyártó műhely továbbra is két műszakban működhet, hogy rugalmasan kielégítse a piaci keresletet. Eközben a berendezésegységek száma csökkenthető a felére, vagy kisebb kapacitású berendezéseket választhatunk, hogy illeszkedjenek a felvezető szakasz áteresztőképességéhez, ezáltal csökkentve a hozzá tartozó beruházásokat.
Szűrési rendszer
A szűrési rendszer tervezési pontjai főként a következők:
Ésszerű szűrőfelület kiválasztása;
A felső szállítószalag és a rezgőszűrő közötti csatorna megfelelő kialakítása szükséges ahhoz, hogy a nyersanyagok a teljes szűrőfelületen eloszlassanak;
A porszemcseszűrők műszaki adatait megfelelően kell konfigurálni az környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében.
A rezgőszűrő és az alsó szállítószalag közötti csatorna kopás- és zajvédelmi szempontok figyelembevételével történő megtervezése.
Homoktermelő rendszer
A homoktermelő rendszer főként formázó homokgyártó gépből, rezgő osztályozó szitából, osztályozási beállító gépből és lég szitából áll. A homoktermelő rendszer fő tervezési pontjai:
Minél közelebb van az alapanyag részecskeméret a termék méretéhez, annál nagyobb a homokgyártási hatékonyság. Ezért a gyártás során inkább törekedjen kisebb részecskeméretű alapanyagok használatára, a túlméretes alapanyagok helyett.
A lég szitába bevitt nyersanyag nedvességtartalma nem haladhatja meg a 2%-ot, ellenkező esetben károsodást okozhat.
Tárolási és szállítási rendszer
A késztermékeket általában lezárt acélraktárakban (vagy betonraktárakban) és acélszerkezetes csarnokokban tárolják. A raktár szállítási rendszere automata gépkocsiftöltő, míg az acélszerkezetes csarnok szállítási rendszere targoncás rakodás.
Az acél raktárak egységszámra vonatkozó tárolási beruházása magasabb, mint az acélszerkezetes csarnokoké, ugyanakkor kevesebb por kibocsátását eredményezik, és magasabb az automatikus rakodási hatékonyságuk. Az acélszerkezetes csarnokok egységszámra vonatkozó beruházása alacsonyabb, azonban munkakörnyezeti szempontból rosszabbak, és a rakodási hatékonyságuk alacsony. Szigorú környezetvédelmi előírások esetén inkább zárt acélraktárakat (vagy betonraktárakat) alkalmaznak, amelyek megkönnyítik a környezetvédelmi jóváhagyást.
Poreltávolító rendszer
A porvédelem rendszer két típussal van felépítve: vízpermetes porral elnyelőkkel és zsákrostás porleválasztókkal. A vízpermet feladata, hogy kevesebb port termeljen, míg a zsákrostás porleválasztó feladata, hogy összegyűjtse a Port.
A homok-kavics aggregátum-gyártó vonalon általában vízsugárzókat szerelnek a szállítószalag fejcsatornájába, a kiszórószerkezetbe és minden átcsatolási állomáshoz. Ha a kész termékeket acélszerkezetű fedett raktárban tárolják, akkor vízsugárzóra is szükség van.
A vízsugárzó berendezés fő tervezési szempontjai: a fúvókák elhelyezkedése és mennyisége arányos legyen; a vízmennyiség állítható legyen, és a víznyomás garantált. Ellenkező esetben a porcsökkentő hatás nem jelentős, és a rezgő szitán lévő szitanyílások könnyen eltömődnek, ami az egész üzem működését befolyásolja.
A porzsákos porelszívó főbb tervezési pontjai a következők: a modell specifikációja, mennyisége és porgyűjtő csövek ésszerű elrendezése; a gyűjtött port külön kell tárolni, és tilos visszajuttatni a gyártósorba, hogy megakadályozzák a downstream másodlagos porrészecske kibocsátását.
Összefoglalás
A homok és kavics aggregátum gyártósor rendszerfolyamatát a működési feltételek, a nyersanyagok tulajdonságai, a termék formája és a piaci igények stb. alapján kell meghatározni.
A konusz crushingok jobban alakítják a késztermék részecskeméretét, mint az ütközőgépek, és az ütközőgépek ebben a tekintetben felülmúlják a kalapácsberendezéseket.
A lezárt acél raktár (vagy beton raktár) a késztermék tárolására környezetbarátabb, mint az acél szerkezetű csarnokok, ezért szigorú környezetvédelmi követelményekkel bíró területeken elsőbbséget kell élveznie.
Megoldás Kérése
Üzenet küldése