A teljes útmutató az alagútsalak kezeléséhez

Összefoglaló： A homok- és kavicsaggregátumok feldolgozási technológiája kulcsfontosságú a tunellsalak kezelésében és hasznosításában, főként a tunellsalak észlelésének kiválasztását, a homok- és kavicsfeldolgozó rendszerek kiválasztását és elhelyezését, a homok- és kavicsaggregátumok feldolgozási technológiáját, a szennyvízkezelést, a por- és zajkontrollt stb.

A tunellsalak hasznosításának állapota

1. Mi az a tunellsalak?

A tunellsalak a tunellás folyamat során kiásott kőhulladékot jelenti.

2. A megfelelőtlen tunellsalak kezelési veszélyei

A gyorsforgalmi utak és gyorsvasúti tunellás folyamata során nagy mennyiségű tunellsalak keletkezik. Az építési technológia és szervezet kapcsán a tunellsalakokat nem lehet ésszerűen hasznosítani, és gyakran különleges törmelékterületeket szükséges kialakítani a kezeléshez.

Mezőgazdaságra alkalmas föld területének elfoglalása és a külterületek erőforrásainak pazarlása

A tunellás által keletkezett tunellsalakok önkényes elhelyezése nemcsak nagy mennyiségű mezőgazdasági területet foglal el, hanem befolyásolja a föld funkcióját, és a felszín alatt lévő talaj fizikai és kémiai tulajdonságai is változhatnak. Ugyanakkor az építőanyag maradványai nehézfém szennyezést okozhatnak a talajban, jelentősen csökkentve a megművelhetőségét a termőföldnek.

Árvízkatasztrófák valószínűségének növelése

A tunellsalak kiásása jelentősen megzavarja a felszíni területet, növelve a korábban súlyosan erodált talaj eróziós területeit. Ha a kivitelezés során nem kezelik és védik, az regionális talajeróziót okozhat, és instabil tényezőket hoz a fő projekt biztonságába, növelve az árvízkatasztrófák valószínűségét a folyó mentén.

Gazdasági erőforrások pazarlása

Annak érdekében, hogy megfeleljünk a zöld építési követelményeknek, a tunellás során keletkezett nagy mennyiségű tunellsalakot kezelni kell. Azonban a hosszú távú szállítás nemcsak a projekt költségeit növeli, hanem erőforráspazarláshoz is vezet. Ezért különösen fontos a megmaradt tunellsalak helyes kezelése az építőiparban.

3. Korlátozások a alagúti salakból készült homok előállítására

A alagúti litológia többdeformáltsága és nem szelektivitása

Az alagúti salak gépi homokká való felhasználásának legnagyobb hátránya a homok- és kavicsbányákkal összehasonlítva az, hogy az anyag nem szelektív. A projekt tervezési ütemezése szerint a salak az alagút építési folyamatában keletkezik, ami azt jelenti, hogy a kőzetek közötti eltérés viszonylag nagy lehet, és a gépi homok minősége ingadozó. Ha a salakot több alagúton keresztül állítják elő, ez a helyzet még nyilvánvalóbb lesz.

A alagúti salak ésszerű értékelésének hiánya

Néhány mérnöki személyzet csak korlátozott ismeretekkel bírhat az alagúti salakról az útpálya töltése szempontjából, és hiányozhat a technikai támogatás és az objektív megértés a betonmérnöki alkalmazásáról, ami megnehezíti az emberi, anyagi és pénzügyi erőforrások megszervezését az alagúti salak tanulmányozására és alkalmazására.

A szabványos feldolgozási technológia hiánya

A alagúti salak összetétele összetett, és a litológia régióról régióra jelentősen változik. Jelenleg nincs szabványosított kezelési terv és folyamat, és testre szabott kezelési terveket kell kialakítani a különböző helyszínek konkrét helyzetének alapján.

A alagúti salak alkalmazásai

Kulcsfontosságú technológiák homok és kavics előállítására alagúti salakból

A alagúti salakból készült homok előállításának folyamata főként a következőket tartalmazza: a alagúti környező kőzet típusának és fokozatának elemzése → a alagúti salak visszanyerésének kiválasztása → a alagúti salak és homok kő kombinációjának kereslet-kínálati elemzése → a homok és kavics feldolgozási helyszínek összehasonlítása és kiválasztása → a homok és kavics feldolgozási technológia tervezése → homok és kavics berendezések kiválasztása → homok és kavics feldolgozó helyszínek építése, berendezések telepítése → homok és kavics aggregátumok minőségellenőrzése → berendezések beállítása.

A homok- és kavicsaggregátumok feldolgozási technológiája kulcsfontosságú a tunellsalak kezelésében és hasznosításában, főként a tunellsalak észlelésének kiválasztását, a homok- és kavicsfeldolgozó rendszerek kiválasztását és elhelyezését, a homok- és kavicsaggregátumok feldolgozási technológiáját, a szennyvízkezelést, a por- és zajkontrollt stb.

1. A alagúti környező kőzet típusainak és fokozatainak elemzése

A környező kőzet típusa kulcsfontosságú tényező a homok és kavics előállításának meghatározására. A környező kőzet fokozatát főként a alagúti salak töredezettség mértéke és a környező kőzet típusa határozza meg. A magas szilárdságú környező kőzet felhasználható homok és kavics előállítására.

2. A alagúti salak visszanyerésének kiválasztása

A alagúti salak a következő jellemzőkkel bír:

(1) A alagúti salak különböző részekből vagy egységekből származhat az építési projekt során, és a litológia, a nyomószilárdság, az időjárásból eredő fok, stb. ingadozása növeli a kiinduló anyag sokféleségét és összetettségét, megnehezítve a kiinduló anyag minőségének és stabilitásának biztosítását.

(2) Az alagúti salakban sok szennyeződés, például iszap és talaj található, és a tisztaság alacsony. Ezért megfelelő intézkedéseket kell hozni a szennyeződések és a talaj eltávolítására.

(3) Az építési ásás fő módszere a robbantás. Az alagút ásása során, a keresztmetszeti tervezési méret befolyása miatt, a robbantási felület kicsi és a robbantási pontok koncentráltak, ami a robbantási salak átlagos méretének csökkenését, több port és vastagabb porréteget eredményez.

Az alagúti salak jellegét figyelembe véve, ha mindet összekeverve halmozzák fel a salakudvarban, az a kiinduló anyag instabilitását okozhatja. Előzetes szűrésre és osztályozásra van szükség, hogy minimalizálják a kiinduló anyag minőségének ingadozását a forrástól.

Hatékony intézkedések az alagúti salak anyagminőségének javítására:

Először is, az ásás megkezdése előtt, össze kell hasonlítani a helyszíni kivitelezési mérési adatokat és a földtani felmérési adatokat, hogy meghatározzák a különböző ásási részekhez tartozó megfelelő litológiát, szilárdságot és időjárásból eredő fokot, valamint azt, hogy felhasználhatók-e homok- és kavicsaggregátumok előállításához, hogy a forrástól ki lehessen választani az alagúti salakot.

Ezután az ásási folyamat során megfelelő szűrést kell végezni az alagúti salakon, például a jó teljesítményű és magas szilárdságú köveket kell kiválasztani a homok és kavics aggregátumok előállításához. Az összetört zónákból, iszapos formációkból és gyenge formációkból származó ásott salakanyagokat nem szabad felhasználni homok- és kavicsaggregátumok előállításához.

Végül az alagúti salakot, amelyet a salakudvarba szállítanak, minősége szerint kell osztályozni és halmozni, hogy a salak azonos halomban lévő minőségi eltérése minimalizálódjon, a teljesítmény stabilabb legyen, és könnyen osztályozható, feldolgozható és hasznosítható legyen.

3. Homok- és kavicsfeldolgozó rendszer helyszínválasztása és elrendezése

Főként kétféle homok- és kavicsfeldolgozó rendszer létezik: állandó és mobil. Jelenleg a nagy és közepes méretű rendszerek többsége állandó típusokat használ. A kis léptékű homok- és kőfeldolgozó rendszerek esetén lineáris mérnöki projektekben (például vasutak, autópályák stb.) mobil típusokat kell használni.

A mobil homok- és kavicsfeldolgozó rendszer moduláris szerelést alkalmaz, amely rugalmasan összekapcsolja a törést, szűrést és homok-készítési folyamatokat egybe. Gyorsan átvihető a termeléshez a projekt ütemtervével együtt, és lerövidíti a különböző folyamatok közötti szállítási távolságot.

A homok- és kavicsfeldolgozó rendszer helyszínválasztását és elrendezését átfogóan elemezni kell a nyersanyag forrását és a keverő üzem helyét. A regionális jellemzők, a környező környezet, a helyszín mérete (figyelembe véve a késztermék tárolására és az alagúti salak tárolására szánt bizonyos mennyiséget), a rendszer mérete és formája, a gyártási folyamat és más tényezők alapján az ideális helyet kell kiválasztani a rendelkezésre álló helyszínek közül, és ésszerű tervezést kell végezni az előrehaladott technológiák, a kényelmes kivitelezés, a megbízható működés, valamint a jó gazdaság, biztonság és környezetvédelem követelményeinek kielégítése érdekében.

4. Homok- és kavicsaggregátumok feldolgozási technológiája

A homok- és kavicsaggregátumok előállítása alagútszilárd anyagból zúzást, szitálást és homokgyártást foglal magában, a fő folyamat a "több zúzás és kevesebb őrlés, az őrlés helyettesítése zúzással, és a zúzás és őrlés kombinálása". A feldolgozandó anyag jellemzői közvetlenül befolyásolják a homok- és kavicsaggregátumok feldolgozási folyamatának tervezését.

Törés

A zúzási szakaszok számát a kőzet típusának, keménységének, a táplálási részecskeméretnek, a szükséges feldolgozási kapacitásnak az alagútszilárd anyagra, valamint egyéb tényezőkkel való összesített elemzés alapján kell meghatározni.

A nehezen zúzható és erősen kopó kőzetek, mint például bazalt és gránit esetében általában 3 fázisú zúzási folyamatot használnak. Durva zúzásra gyakran használnak jaw crusher-t vagy gyratory crusher-t. Közepes zúzásnál közepes méretű kúpzúzót alkalmaznak, amelynek viszonylag nagy a zúzási aránya, míg finom zúzásnál rövid fejű kúpzúzót használnak.

Közepes vagy törékeny kőzetek, mint például mészkő és márvány esetén kétfázisú vagy háromfázisú zúzási folyamat alkalmazható. Durva zúzásra választhatunk olyan ütköző- vagy kalapácsos zúzót, amely viszonylag nagy zúzási aránnyal rendelkezik. Közepes és finom zúzásra ütköző- vagy kúpzúzót ajánlunk.

Háromféle zúzási feldolgozási forma létezik: nyitott kör, zárt kör és szegmentált zárt kör:

Nyitott körű termelés alkalmazásakor a folyamat egyszerű, nincs ciklusterhelés, és a műhely elrendezése viszonylag egyszerű, de a minőségi beállítás rugalmassága gyenge. Kiegyensúlyozás után lehet némi hulladék;

Zárt körű termelés alkalmazásakor az aggregátumok minősége könnyen beállítható, és a műhely elrendezése viszonylag koncentrált. Azonban a folyamat összetett, a ciklusterhelés nagy, és a feldolgozási hatékonyság alacsony;

Szegmentált zárt körű termelés alkalmazásakor az aggregátumok minőségének beállítása rugalmas, a ciklusterhelés viszonylag kicsi, de a műhelyek száma viszonylag nagy, és a működési menedzsment viszonylag összetett.

Szitálás

A szitálás a homok- és kavicsaggregátumok részecskeméretének szabályozásának kulcsfontosságú tényezője, és az alagútszilárd anyagokat megkezdésükkor szitálják és minősítik. A vibráló szűrő konfigurációját a iszap tartalom, moshatóság, szükséges feldolgozási kapacitás, a szűrt nyers anyagok minősége, kibocsátási követelmények stb. alapján kell meghatározni.

A szitálási feldolgozási kapacitás számítása során figyelembe kell venni a táplálási mennyiség ingadozását. A többrétegű szűrőt rétegenként kell kiszámítani, és a modellt a legkedvezőtlenebb réteg szerint kell kiválasztani, a kibocsátási végén lévő anyagréteg vastagságát pedig ellenőrizni kell. Megkövetelhető, hogy a szűrő kibocsátási végén lévő anyagréteg vastagsága ne haladja meg a hálónyílás méretének 3-6-szorosát (dehidrációs használat esetén a kisebb értéket kell figyelembe venni).

Homok készítése

1) Homok készítési folyamat

A homok- és kavicsaggregátumok gyártási folyamata három módszert foglal magában: száraz módszer, nedves módszer és a száraz és nedves módszerek kombinációja.

(1) Nedves módszer gyártás: alkalmas olyan helyzetekre, amikor a nyersanyagok túl sok iszapot vagy puha részecskét tartalmaznak, és a finom aggregátum kőporának tartalma viszonylag magas. A nedves módszer használható egyes kőpor eltávolítására.

Előnyei a magas szűrési hatékonyság, az aggregátum felülete tiszta, és nincs por a gyártási folyamat során; hátrányai a magas vízfogyasztás, a szennyvízkezelés nehézségei, a finom aggregátum és a kőpor súlyos vesztesége, valamint a dehidráció nehézségei.

(2) Száraz módszer gyártás: főleg tiszta nyersanyagokra és alacsony finom aggregátum kőpor tartalmú homokfeldolgozó rendszerekre alkalmas.

Előnyei a alacsony vízfogyasztás, az alacsony kőpor veszteség, és alacsony vagy nulla szennyvízkezelés.

A hátránya általában a nagy por, és a poros területeket le kell fedni és porleválasztó berendezésekkel kell ellátni. Amikor a nyersanyag vizet tartalmaz, a finom aggregátum nehezen szűrhető.

(3) Száraz és nedves módszer kombinált gyártás: általában a durva aggregátum nedves módszeres gyártását és a finom aggregátum száraz módszeres gyártását kombináló gyártási folyamatot jelöli. Ez a gyártási módszer főleg homok- és kavicsfeldolgozó rendszerekre alkalmas, ahol a nyersanyagok magas iszaptartalommal és alacsony finom aggregátum és kőpor tartalommal rendelkeznek.

Az előnye az, hogy ötvözi a száraz és nedves gyártás előnyeit, kevesebb vízfogyasztás, kevesebb szennyvízkezelés, a durva aggregátum tiszta felülete, a finom aggregátum kőporának kisebb vesztesége, és kevesebb por.

A hátránya, hogy a nyersanyagokat vízmosás után dehidratálni kell, mielőtt belépnének a vertikális tengelyű ütődarálóba (a nyersanyagok nedvességtartalma általában nem haladhatja meg a 3%-ot, különben súlyosan befolyásolja a homok készítési hatást).

2) Homok készítő berendezések

A homok készítő berendezések kiválasztását az anyagforrás jellemzői, a regionális jellemzők, a gyártási folyamat és a kibocsátási követelmények alapján kell meghatározni. A jelenlegi piacon a mainstream homok készítő berendezések a vertikális tengelyű ütődaráló és a toronyszerű homok készítő rendszer. Az ügyfelek mobil törő-homok készítő berendezéseket is választhatnak a projekt előrehaladása és a helyszíni viszonyok szerint stb.

1. vertikális tengelyű ütődaráló

A VSI6X sorozatú vertikális tengelyű ütődaráló optimalizálta a zúzókamra szerkezetét, „kő a kőhöz” és „kő a vasra” zúzási formákkal van felszerelve, és a „kő a kőhöz” anyagszigetelés és a „kő a vasra” ütőblokk szerkezete különlegesen a berendezés munkakörülményeihez van tervezve, jelentősen javítva a berendezés zúzási hatékonyságát.

Általában, amikor a nyersanyag nehezen zúzható és erőteljes kopású, a „kő a kőhöz” zúzási módszert kell választani; amikor a nyersanyag közepesen törékeny vagy törékeny, és a kopás közepes vagy gyenge, a „kő a vasra” zúzási módszert kell kiválasztani.

2. toronyszerű homok készítő rendszer

A toronyformájú homokelőállító rendszer egy új típusú homokgyártási módszer, és a gépi előállítású homok iparának jövőbeli fejlődésének egyik trendje is. A hagyományos gépi előállítású homokkal kapcsolatos, mint a nem megfelelő frakcionálás, a magas por- és iszaptartalom, valamint a nem megfelelő szemcseméret problémáinak megoldása érdekében a VU Integrált Homokelőállító Rendszer őrlési technológiát és vízesés alakító technológiát alkalmaz, amelynek eredményeként a kész homok és kavics megfelelő frakcionálással és kerek szemcseformával rendelkezik, hatékonyan csökkentve a durva és finom adalékanyagok specifikus felületét és porozitását. Ugyanakkor a száraz por eltávolító technológia alkalmazása lehetővé teszi a kész homokban a por tartalom szabályozását és ellenőrzését.

A VU Integrált Homokelőállító Rendszer kis területet foglal el, teljesen zárt szállítást, termelést és negatív nyomású pormentesítési dizájnt alkalmaz, alacsony zajjal, nincs szennyvíz-, iszap- és porkibocsátás, és megfelel a nemzeti környezetvédelmi követelményeknek.

3. mobil törő- és homokelőállító gép

A K3 sorozatú mobil törő- és homokelőállító vonal új típusú főberendezéssel van felszerelve, teljes és erős sebességgel és teljesítménnyel, megbízható és stabil működéssel;

Felszerelve egy szán típusú automatikus emelőalappal, lehetővé teszi a gyors áthelyezést és a kényelmes telepítést;

Üzemmódváltás után rögzített vonalként is használható, így ideális választás a alagúti salakkezeléshez.

5. Környezetvédelmi intézkedések

Szennyvízkezelés

A homok- és kavicsfeldolgozás során keletkező szennyvíz kezelésére általában ülepítést és szilárd-folyadék szétválasztást használnak.

Az ülepítési kezelés általában két szakaszból áll: előülepítés és ülepítés. E módszer befektetése kicsi és működése egyszerű, de nagy területet foglal el és érzékeny az éghajlati korlátozásokra.

A szilárd-folyadék szétválasztási módszer esetében a kibocsátott szennyvizet először az összegző tartályba helyezik koncentrálásra, majd a bizonyos koncentrációt elért hulladékot mechanikusan dehidratálják. Az összegző tartály túlfolyó vize az ülepítő tartályba kerül tisztulás céljából. Ez a kezelési mód kis területet igényel, és nem befolyásolják az éghajlati viszonyok. Az újrahasznosítási arány általában meghaladhatja a 70%-ot, de a mérnöki befektetés viszonylag magas.

Jelenleg a homok- és kavicsfeldolgozó rendszerek szennyvízkezelése általában két módszer kombinációját alkalmazza: először ülepítéssel leválnak a durva részecskék egy része, majd a finom részecskék koncentrálása után mechanikai módszerekkel dehidratálják őket. Ez biztosítja a szennyvízkezelő rendszer normál működését, miközben költségeket is kontrollál.

Por kontrollálása

A por a homok- és kavicsfeldolgozó rendszerben elsősorban a törés, szitálás és frakcionálás, anyagszállítás és az adagoló csúszda szakaszában keletkezik, ami nemcsak a környezetet szennyezi, hanem a dolgozók és a környező lakosok egészségi állapotát is befolyásolja. Általában vízpermetes pormentesítést, biológiai nanotechnológiai porcsökkentést és porgyűjtő berendezéseket kombinálnak a rendszerben.

Zajkontroll

A fő intézkedések a zajkontroll érdekében a homok- és zúzottkő-feldolgozó rendszerben a következők:

• Válasszon alacsony zajszintű berendezéseket a zaj intenzitásának csökkentése érdekében;
• Válasszon megfelelő zajcsökkentő anyagokat a zaj csökkentésére;
• Használjon hangszigetelő anyagokat a zajátviteli útvonalak blokkolására vagy a zaj intenzitásának csökkentésére az átvitel során;
• Használjon zajvédelmi személyi védőfelszereléseket stb.

A beton keverék arányának elemzése alagút-hamu homokkal

1. Az előkészítési szilárdság és a víz-cement arány kiválasztása

A gép által készített homokbeton szilárdságának és víz-cement arányának meg kell felelnie a vonatkozó előírásoknak.

2. Az egység vízfogyasztásának meghatározása

A folyami homokbetonnal összehasonlítva a gép által készített homokbeton több vizet igényel a ugyanannak a konzisztenciának az eléréséhez.

3. Az egység cementfogyasztás meghatározása

Amikor alacsonyabb osztályú (C30 és alatti) gép által készített homokbetont készítünk, a kívánt szilárdság elérése érdekében a cementfogyasztást nem kell növelni a folyami homokbetonhoz képest.

4. A homok arányának kiválasztása

A gép által készített homok betonhoz a homok arányának kiválasztása általában 2%-4%-kal magasabb a folyami homokénál, vagy akár még magasabb is lehet. A gép által készített homok önálló jellemzői, mint például a frakció, a megjelenés, a finomsági modulus és a kőpor tartalom, miatt a konkrét értéket további kísérletekkel kell meghatározni.

Alagút-hamu kezelés esetei

1. Homok előállítása a Chengdu-Kunming vasút alagút-hamujából

A projekt alagút-hamujában a fő kőzetek a bazalt és a mészkő. Mivel a projekt közel van a vízforráshoz, elegendő víz áll rendelkezésre a termelési felhasználáshoz.

Berendezés konfiguráció:

1 vibráló adagoló, 1 jaw crusher, 1 cone crusher, 1 függőleges tengelyű ütköző, 2 vibráló szita, 10 szállítószalag, 1 elektromos szekrény és kábel, 1 szett homokmosó berendezés és 2 rakodó.

Folyamatábra:

①Figyelembe véve, hogy az alagút 5~10 mm-es zúzott követ igényel a spriccelő betonnal, a zúzott követ 3 frakcióra tervezték, méretek: 5~10 mm, 10~20 mm, 16~31,5 mm, és a gép által készített homok kevesebb mint 4 mm.

A háló méretek: 4 mm (acélszita), 6 mm (nailon szita), 12 mm (nailon szita), 21 mm (nailon szita), és 32 mm (acélszita).

②A 4 mm-es hálón átszűrt anyag gép által készített homok. Állítsa be a homok készítő gép sebességét (a homok készítő gép sebessége 1200 ford./per.) a gép által készített homok finomsági modulusának kontrollálására; Állítsa be a homokmosó gép vízmennyiségét a homok szemcseformája és a kőpor tartalom kontrollálására.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a kőpor tartalmának növelése csökkentheti a finomsági modulusot. Azonban a tényleges használat során, a nagy mennyiségű kőpor és a homok túlzott viszkozitása miatt nehéz az anyagot a keverőtartály lökhárítójából kiüríteni, és kézi takarításra van szükség a keverés során.

③A 4~6 mm-es zúzott kő visszakerül a homok készítő géphez, csökkentve az 5 mm-nél kisebb részecskék tartalmát az 5~10 mm-es zúzott kőben, az 6 mm-es hálón lévő részecskék 5~10 mm-es zúzott kövek, a 12 mm-es hálón lévő részecskék 5~10 mm-es zúzott kövek, a 21 mm-es hálón lévő részecskék 16~31.5 mm-es zúzott kövek.

2. Homok előkészítése a Jiande-Jinhua autópálya alagút salakjából

A vonal mentén lévő alagutak körüli kőzet főként tufából áll.

Projekt áttekintés:

Nyersanyag: tufa, alagút salak

Termelési kapacitás: 260t/h

Felszerelés konfiguráció: F5X rezgő etető, PEW zúzó, HST egyhengeres hidraulikus kúpos zúzó, VSI5X homok előállító gép, S5X rezgő szita és egyéb támogató berendezések.

Kész homok és kavics: 0-5, 5-10, 10-20, 20-28mm

Projekt előnyök:

Magas minőség:A csúcsminőségű intelligens zúzó és homok előállító berendezések az egész projekt fénypontját és magját jelentik. Az előrehaladott hidraulikus vezérlési technológia és a zúzó szakaszban alkalmazott érett gyártási folyamat biztosítja az egész projekt hatékony és stabil működését; a homok előállító szakaszban termelt kész gépi homok állítható szemcse méret eloszlással és kontrollálható iszap tartalommal rendelkezik, ami hatékonyan javíthatja az építési minőséget.

Magas intelligencia:Ez a projekt PLC vezérlőrendszerrel van felszerelve, amely lehetővé teszi az egész termelési vonal működési állapotának megfigyelését és vezérlését. Az intelligens termelési műhely nemcsak a termelési műveleteket könnyíti meg, hanem csökkenti a munkaerő kiadásokat is, ami elősegíti a projekt költségkontrollját.

Magas haszon:A projekt tervezése szerint 250 000 köbméter gépi homokot fognak használni. A projekt piaci árának figyelembevételével a természetes homok piaci ára akár 280 RMB négyzetméterenként, míg a gépi homok piaci ára akár 100 RMB köbméterenként, 180 RMB köbméterenkénti eltéréssel. A költséget körülbelül 45 millió RMB megtakarítható, jelentős közvetett gazdasági előnyökkel.